2008. november 14., péntek

Osho: Az én utam...

Az én utam a bárányfelhők útja
Rendszerint a vágyainkat követjük: hegynek fel, völgynek le, ahová a szél sodor. Nem megyünk, hanem vitetjük magunkat, miként a faág, amely úszik az árral. Hol szelíden, hol vadul - mindig a víz természete szerint. Két nézet között lebegünk: minden nap új szeszély!Ha csak boldogok akarnánk lenni, az könnyű dolog volna, ámde boldogabbak akarunk lenni a többieknél, s ez bizony csaknem mindig nehéz, mert a többieket boldogabbnak véljük annál, mint amilyenek valójában.
"Vehetsz házat, de otthont nem
Vehetsz ágyat, de álmot nem
Vehetsz könyvet, de tudást nem
Vehetsz pozíciót, de tiszteletet nem
Megfizetheted az orvost, de az egészséget nem
Megveheted a lelket, de az életet nem
Megveheted a szexet, de a szerelmet nem(ez is boldogság...)"
Egy idős bácsitól a századik születésnapján megkérdezték:"
Hogy lehet az, hogy te mindig boldog vagy?"
Az öreg azt válaszolta:
"Minden reggel, amikor fölébredek, választhatok:
Boldog legyek ma, vagy boldogtalan?...és én a boldogságot választom..."

Nincsenek megjegyzések: