Habcsókok az égen

Temészetlesen: Habcsókok az égen
Milyen vagány lenne a felhők tetején utazni! A repülőgép ablakából nézve ez nem is tűnik lehetetlennek, hiszen úgy látszik, mintha tömör felhőtakaró hullámozna alattad, amelyre akár rá is ugorhatnál.
A felhőkben azonban sajnos nem lehet megkapaszkodni, ugyanis apró vízcseppekből, illetve – a magasabban lévők – parányi jégtűkből állnak. Hogy mennyire pirinyók a felhőket alkotó vízcseppek? Cseppents orr- vagy szemcseppentővel egy kis vizet az asztalra! Kicsit szétlapul ugyan, de még így is formás, kerek vízcsepp fekszik előtted. Egy ilyen vízcseppben a felhőket alkotó icipici cseppekből akár millió is elférne! Tehát bármennyire is egybefüggőnek, tömörnek látszanak a felhők, valójában éppoly tünékenyek, megfoghatatlanok, mint például a köd.Hogyan kerül az a rengeteg aprócska vízcsepp a levegőbe? A folyók, a tavak és a tengerek az erős napsütés hatására párolognak: a vízcseppek – az emberi szem számára láthatatlanul – gőzzé alakulnak. A gőz pedig felemelkedik. Ám minél magasabbra ér, annál hűvösebb lesz, a hidegben pedig a vízgőz kicsapódik a levegőben lebegő por- és koromszemcséken – így a vízcseppek visszanyerik eredeti gömbölyű alakjukat.

Amikor a levegőben milliárdnyi vízcsepp gyűlik össze egy helyen, felhő képződik belőlük – ez már számunkra is látható. Amíg a felhő hőmérséklete magasabb, mint a környezetéé, a felhő vidáman lebeg az égbolton. Persze azért nem mozdulatlan: a légáramlás állandó mozgásban tartja, és a felhő sokszor több száz kilométert is utazik a szél hátán. Így történhet meg az, hogy például az óceán felett kialakult felhőkből néha több száz kilométerrel távolabb hull csapadék.Azokat a felhőket, amelyek magassága nagyobb, mint a szélessége – azaz leginkább egy toronyra emlékeztetnek –, gomolyfelhőknek nevezzük. A lapos, rétestésztaszerűen megnyúlt felhőket pedig rétegfelhőknek hívják a meteorológusok. Nagyon sokféle felhő úszik az égen: feküdj hanyatt a fűben, és gyönyörködj a fodros-bodros bárányfelhőkben, fátyolfelhőkben, párnafelhőkben, gomolyfelhőkben, zivatarfelhőkben! Nagyon gyorsan változtatják alakjukat, biztosan nem fogsz unatkozni!

Miért FEHÉR a bárányfelhő, és miért SZÜRKE a zivatarfelhő?

A szivárvány kapcsán is volt róla már szó, hogy a Napból érkező fénysugarak leginkább fehérek. Ez a fehér szín pedig színekből áll. A bárányfelhők esetében a felhőt alkotó vízcseppek a Nap fehér sugarait visszaverik, éspedig a fény minden egyes színét egyenlő mértékben, így a felhőt fehérnek látjuk. A zivatarfelhőkön (vagy azért, mert nagyon magasak, vagy azért, mert nagyon sűrűek, azaz rengeteg vízcsepp van bennük) a fénynek csak egy része tud áthatolni, így kékes-szürkés színűnek tűnnek. Szintén szürkések lesznek, ha a környezetükben sok más felhő van, és azok árnyékot vetnek rájuk.

Írta: Zsonga Hanga