Jókai Mór amellett, hogy az egyik legismertebb és legtermékenyebb írónk, szenvedélyes gazdálkodó is volt. 1853-ban, mindössze 28 évesen vett telket a Svábhegyen, az Egy magyar nábob honoráriumából. Ahogy Mikszáth Kálmán írta: "egy kastélyt írt össze". Amikor az író megvásárolta a területet, egy bozótossal benőtt, elvadult hegyoldal volt csupán, lakatlan terület közepén. Csak évtizedekkel később kapta meg a Költő utca nevet. Nagyjából ötezer forintba került a háromholdnyi birtok az építkezéssel együtt, ami akkoriban nagyon sok pénznek számított - mondja Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa. A növényzet ritkítása után takaros kis villa épült. Teraszos műveléssel fogták meg a meredek lejtőkön lévő termőföldet, a vízhiányt a csapadékot felfogó ciszternák építésével küzdötték le.
Rengeteg fajta fát ültetett Jókai, aki kertésznek tartotta magát, és hajnali sétáin az általa plántált, nemesített és gondozott növényekben gyönyörködött. Rózsakertje is volt saját maga által nemesített növényekkel, kedvencei pedig hársfái voltak. Idősebb korában azt írta, hogy halála után ezek alatt a fák alatt szeretne pihenni. Dísznövények helyett inkább haszonnövényeket ültetett: díjnyertes volt dinnyéje és - főként magyar fajtákból álló - szőlője, amelyet aprólékos gonddal ápolt. Védte növényeit a betegségektől, szőlőtőkéi így élhették túl a filoxéravészt, ami a XIX. században a magyar ültetvények nagy részét elpusztította. Birtoka gondozásában nagy segítségére volt felesége, a színésznő Laborfalvi Róza. A népszerű tragika pompás háziasszony volt, otthon tyúkokat tartott, befőzött, Jókai kedvenc ételeit készítette. Laborfalvi Rózát 1848. március 15-én este, a Nemzeti Színház előadásán ismerte meg Jókai, és az év augusztusában össze is házasodtak. A művésznő nyolc évvel idősebb volt nála, és volt egy házasságon kívül született gyermeke is. A frigy miatt lakótársával, Petőfi Sándorral megszakadt a barátsága, özvegy édesanyja pedig kitagadta. Anyja később megenyhült, Laborfalvi Rózában az okos, áldozatkész, a fiát a szabadságharc után megmentő és eltartó nőt látta, és nem mellesleg újdonsült menye híresen kiváló főztjével is levette a lábáról - avat be Jókai életének részleteibe Kalla Zsuzsa.
Jókai regényeiben visszatérő motívum a birtok, a kert, a növénytermesztés, még kertészeti témájú írásai is megjelentek, ötven évig kertészkedett a svábhegyi birtokon. Felesége halálát követően hosszú évekig magányosan élt, majd 74 éves korában titokban feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bella színésznőt.
Jókai halála után, 1922-ben neje megvált a birtoktól, később jött az államosítás. Az ostrom idején megsérült villát az 1960-as években lebontották, helyére a mai modern épület került. A Jókai által megteremtett édenkertre csupán néhány dolog emlékeztet: az egyetlen megmaradt épület, a présház vagy majorosház, a kőpad, melyen ülve sokat fantáziált a kert gazdája, és persze a kicsiny, de nagyon informatív emlékszoba, amelyet a jövőben bővíteni szeretnének. A terület részben a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdona, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága használja, és itt a központja a Magyar Madártani Egyesületnek is, amely az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet hazánkban.
-Hetiválasz-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése