A békepipa

A békepipa (vagy francia eredetű elnevezéssel: kalumet) Észak-Amerika indián kultúráinak egyik legfontosabb rituális tárgya.
A vörös színű zsírkőből készült fej és a tollakkal, gyöngyökkel, faragásokkal díszített szár magát az indián mikrokozmoszt jelképezi: a természetet és benne valamennyi teremtett embert.
Aki magánál hordja a békepipát, az bántatlanul átlépheti az ellenséges határokat. Ezért is válhatott a dél-minnesotai bánya (a pipakövek lelőhelye) az indiánok számára örök időkre a béke földjévé, ahová mai napig is minden irányból titkos indián ösvények vezetnek.
A békepipák őrzői a törzsek megbecsült öregjei voltak, akik csak akkor vették elő azt, ha elhatározásaikat, fogadalmaikat a pipa füstjével is meg akarták erősíteni, vagy ha a közeledő idegent bizalmukba, barátságukba akarták fogadni.
Amikor szekereiken feltűntek a nyugatra vándorlók első hullámai és az arany után kutató kalandorok tömege, az első találkozáskor az indián törzsek főnökei mindig a békepipát nyújtották a fehér embernek…